Közeleg a karácsony, amikor a magyarok halfogyasztási statisztikája elég durván megugrik. Szerencsére mi nem csak két nap eszünk halat az évben, de a tradicionális ponty mellett ilyenkor mindig eszünk valami olyat is, amit év közben nem. Az utóbbi években ez a lazac volt (ez lesz idén is). De most a sort kék kagylóval kezdtük. :)

Leszögezném, hogy "konzerv" kagylót leszámítva még nem ettem kagylót, látni már láttam sok helyen, (Törökországban például az utcán árulták a helyiek) így nem tudtam mihez viszonyítani.

Első körben a Budaörsi Halpiacot látogattuk meg, nyitás előtt sikerült már oda érni. De egy gyors körbe nézés után (az árak láttán) távoztunk is, nem messze, csak a METRO-ig mentünk. Itt került megvételre a szép lazac, tintahal és a kagyló is. 

A sok szöveg után nézzük a receptet. :)

Az eladó lebeszélt a fekete kagylóról, így végül a kék került megvételre. Egy kilós hálós kiszerelésben (Dániából).

A kagylót egy kefével átpucoltam, a nyitott darabokat kidobáltam. Volt pár ami némi kopogtatás után becsukódott, így ők további felhasználásra kerültek. (kis vízben pár rögtön "nekiállt ficánkolni", érdekes hangokat adtak ki. :) )

Gyorsan előkészítettem a többi alapanyagot. Négy gerezd fokhagymát pucoltam meg és szeleteltem fel, aztán négy szál újhagymát. Egy chili paprikát is felkarikáztam. A spaghettinek pedig feltettem a vizet főni (kis só és olaj került bele).

Egy nagy lábos aljába locsoltam egy kis olivaolajat, lassú gáz mellett pedig szépen elkezdtem pirítani a fokhagymát és újhagymát. Beledobtam a paprikát is. 

Figyelni kell, hogy a foki ne égjen oda, mert keserű lesz. Fakanállal kavargattam, lassú tűzön.

Amikor már szépen megpirult minden akkor öntöttem rá 3 dl fehérbort. Figyelni kell a bor minőségére, így mindenképpen ajánlom, hogy kóstoljuk meg azt a nedüt. :) Kb. 4-5 percig hagytam, hogy összeérjenek az ízek majd repült bele az összes kagyló és a fél csokor petrezselyem is. 

Került rá egy fedő és a borgőzben kb 8 percig hagytam a kagylót. Közben egy serpenyőbe öntöttem 3 dl házi (by Fater) paradicsomszószt, sóztam és borsoztam. (Tipp: a mi szószunk híg volt, ajánlatos sűrűbb anyagot használni). Közepes lángon elkezdtem főzni. Amikor a kagylók elkészültek a paradicsomos szószhoz öntöttem a kagylók alatti boros, hagymás lét. A petrezselyem második fele is bekerült.

A tészta is elkezdett főni, a csomagolás 8 percet írt, így ennyit kapott. 

A kagylók körében a második szűrő itt jön. Amelyik nem nyílt ki azt kidobáljuk. Nekem az összes kinyílt, az egyikkel így sem voltam elégedett, így azt kidobtam. (Összesen kb 5-6 db kagyló került a kukába, kettő azért mert törött volt.).

A kagyló belsejét kikapartam míg rotyogott a lé. Mint látható 4-5 darabot benne hagytam a héjukban, később a tálalásnál így gusztább lett. Ez így még felforrt, és 5-6 perc után hozzá kavartam a leszűrt spaghettit. A gázt itt már le lehet kapcsolni. Két villával összeforgattam a tésztát a kagylókkal. Lehet tálalni, kis petrezselyemzölddel megszórni. 

Jó étvágyat! :)

Ketten ettük, de maradt még, így egy barátnő is bőven tudott volna még enni. A finom fehérbor természetesen jó kisérője volt ennek a könnyed estebédnek. 

Hozzávalók két főre:

• 1 kg kék kagyló
• 4-5 db gerezd fokhagyma
• 4 szál újhagyma
• 1 db chilli paprika
• 3 dl fehérbor
• 3 dl paradicsomszósz
• só
• bors
• fél csomag spaghetti tészta
• olívaolaj
• 1 csokor petrezselyem

Mire kell figyelni a kagylónál?

Olvashattátok már, de röviden összefoglalom.

Mosásnál, dörzsölésnél dobjátok ki azokat amik nyitva vannak  s finom kocogtatásra sem záródnak. Én biztos ami biztos kidobtam a törött darabokat is. Jó alaposan súroljátok le, az oldalán kilógó szálakat egy késsel nyírtam le. 

A gőzben fürdés után már azokat kell kidobni amik nem nyíltak ki.